Gondolatok a múltról
A múlt sokszor oly csendes.
Emlék fátyla néha lebben.
Itt-ott fájóan kedves,
És megdobogtatja szívem.
Szívemben emlékek maradtak.
Szemeimből könnyek hullanak.
Elsuhant évek fájnak.
Ó mennyi szépet temetnek.
Múltba visszatekintek.
Itt-ott sóhajtok, megállok
És lassan elmerengek.
Anyám tanyájára gondolok.
Hol sült kenyér illat szállt,
A meleg kemence előtt,
Anyám kipirulva várt.
Asztalon lángos gőzölgött.
Ifjúság és gyermekkor,
Istenem rég elhagytatok.
Régi szüret, disznótor,
Tőletek mily távol vagyok.
Szabó Imréné Czombos Ilona
Petőfiszállás, 1990 december 10.
