Gondolatok és versek

Tag Archive: versek

Májusban születtem

Májusban születtem Lágy szellő suhant a réten át. Hozta a tavasz színes dalát. A madarak csivitelve énekeltek. Boldogok voltak, a fiókák is kikeltek. Itt vagy dalos, virágos május! Szívemből kedvesen szeretlek téged, mert májusban jöttem a világra. Egy kicsi, nádfedeles…
Read more

Őszi kép

Őszi kép Októberi napsugár fénye, szűrődik be szobám ablakán, remegő ráncos kezemre. Kertemben a rózsák színes kelyhe, már az őszi hideget érezte. Kehelybölcsőjüket alig nyitották. A sokszínű ősz élt szívemben. Melegített a homályos napsugár. Döngicsélt a sok kis bogár. Virágról,…
Read more

Esti gondolatok

  Esti gondolatok Esthajnalcsillag megjelent az égbolton. Az est csillagfénnyel átszőtt fátyollal a határt betakarta. Kék égboltra az est ezüst Holdat lassan felcsalogatta. Teli szórta a bokrokat, fák lombjait, a rét nyíló virágait, fűszálait csillogó harmatcseppekkel. Ragyogtak a Holdfényben, mint…
Read more

Augusztusi nyár

Augusztusi nyár Maradj még nyár! Jöjj vissza arany, kacagó napsugár. Örül még az eresz alatt a fecske család. Este viola illata száll a kertek alján. Nádi zenére előjön a holdsugár. Maradj még nyár! Látod fürdőzők ülnek a tó partján. Balatonnál…
Read more

Nyári zápor

Nyári zápor Esőfüggöny hullik a tájra, benne gyöngyszemekkel a fákra. A fák levelén csillog az esőcsepp, rajta madárkák oltják szomjukat. A virágok selymes kehelybölcsője, befogadta a színes szárnyú pillangókat. Lassan az esőfüggöny elhalad, és az égen a szivárvány marad. Nyugaton…
Read more

Gondolatok hajnali sétában

Gondolatok hajnali sétában Amikor az örök fényt hordozó napkorong halvány, arany színeivel a nyári kék ég aljára felkúszott. A nap felkeltére madarak éneke hangzott. Lombos, zöld erdőszélén sétáltam. Színes virágokkal díszített rétet találtam. Hajnal remegő ködfátyla fellebbent, elém tárult a…
Read more

Tavaszi gondolatok

Tavaszi gondolatok Dombok, síkságok, hegyek, tavasszal zöld köpenyt öltenek. Színes virágok távolból integetnek. Alpok szirtjein nyílik a havasi gyopár. Lágy szellő lengeti bóbitáját. Ami él törekszik a napsugár felé. Ragyogó, viruló táj, éneklő madár, a tavasz illatos levegője szeretettel megérinti…
Read more

Gondolatok a hegyi pataknál

Gondolatok a hegyi pataknál Honnan jössz te csörgedező kis patak? A barlangból utat törtél magadnak? A cseppkőbarlangban orgonát láttál-e? Ott bent apró hangokat hallottál-e? A kőtündér mellett is elosontál? A barlangból kilépve látod a világot, hegy alján füvek, fák, között…
Read more

Mentsük meg a Földet!

Mentsük meg a Földet! Vigyázzunk az égbolt kékjére, értékes gyógyvizeink ízére, erdeinkre a tiszta levegő reményében! Őrizzük meg az élő, ős Földet! Gyermekeink, jövőkor emberei ismerjék a napfényt, madárdalt, illatos rózsát, mezők virágját, gyermekek víg kacaját, mosolyát. Hallják a tenger…
Read more

Magyar hazánk

Magyar hazánk Magyarország kicsi hazánk! Milyen jó, hogy megmaradtál, Nagyhatalmak véres harcán. Határaidat osztották, szabták. Drága, kedves Magyar hazánk. Lángoló hazaszeretet élt A magyar emberek szívében. Hős nemzet küzdött, harcolt. Őseink drága vére, könnye hullott Érted édes, szép Magyarország. Magyar…
Read more

Babits Mihály sorai a „Szózat”-ról

Babits Mihály sorai a „Szózat”-ról Nagy költőnk Babits Mihály sorai a „Szózat”-ról, melyet a mű megszületésének századik évfordulóján 1936-ban írt. „Azt a hazát, melyről a Szózat zeng, el nem veheti és meg nem csonkíthatja senki. Az visszavonhatatlanul hozzánk tartozik. Magunkban…
Read more

Gondolataim nagyböjt idején

Gondolataim nagyböjt idején Az örök Isten egyetlen Fia a legszentebb vér hordozója. Miért kellett-e vérnek szívből a kereszten elfolynia? Mennyi fájdalmat érzett Szűz Mária! Boldog áldott karácsonyt felváltotta a véres Kálvária. Ó miért? Jaj miért?

Szólt a gyermek…

Szólt a gyermek… Jaj édesapám, édesanyám! Ne vágjátok ki a vadalmafát! Hadd növelje susogó lombját! Ágaira fészket rak a madár.

Nagymamánál

Nagymamánál Piros cserepes kis tanya Muskátli van ablakában Kerti virágok udvarában. Itt lakik a nagymama. Ma van születésnapja.

Édesanyám énekelte: Árnyas erdő

Édesanyám énekelte: Árnyas erdő Árnyas erdőben szeretnék élni nyáron át. Nékem a zöld árnyas erdő vidám kedvet ád. Lomb a fán, virág a fűben mintha intene. Árnyaimban megpihenni jöjj, ó jöjj ide.

Férjemmel álmodtam

Férjemmel álmodtam Álmomban fehér ruhát viseltél És áldott kezed nyújtottad felém. Kezedre hajtottam bús fejemet, Lelked megérintette lelkemet. Arcod mosollyal ragyogott.

Este gyermekemmel

Este gyermekemmel Összebújunk gyermekemmel, Puhán-pihén álmos szemmel. Érzem szíve dobbanását, Édes, meleg arcát, szusszanását.

Édesanyám

Édesanyám Jó anyámnak fekete haja volt. Hajában az idő ősz szálakat font. Gyermekágyamnál sokat virrasztott. A kor szép arcára ráncokat rajzolt.

Cinegék

Cinegék Kint deres, hideg a határ. Cinkepár ablakomra száll. Jöjjetek búza szemekért! Enyhít éhséget, hideget. Cinkepár ettől lesz vidámabb kedvetek.